2016. augusztus 6., szombat

A zöld palacsinta története

Amikor ubudi első szállásom első reggelén palacsintát kérek reggelire, még nem sejtem, hogy az nem egészen úgy fog kinézni, mint odahaza.

Zöld palacsinta banánnal

Aztán kiguglizom, hogy mi lehet az, amitől ilyen zöld lesz. Rá is találok néhány érdekes cikkre. Például erre:

Aztán megkérdezem Ariawant, hogy ő mivel csinálja. Le is fotózza nekem és elküldi a képet Messenger-en. Így hát nekivágok és sorra veszem az üzleteket, hogy én is vegyek magamnak. De mindenhol csak a fejüket rázzák: náluk ugyan nincs ilyesmi. Aztán az egyik üzletben azt ajánlják, hogy nézzem meg a piacon. Erre felderül a képem, és a homlokomra csapok: hogy én erre nem gondoltam. Ariawan "market"-et említett, én meg azonnal "supermarket"-re asszociáltam. Nos, ezt hívhatjuk a szelektív hallásnak.

Nem azt halljuk meg, amit mondanak nekünk, hanem amit hallani akarunk.

Persze az is lehet, hogy ez nem is (csak) a szavakon múlik. Egyszer rajtakaptam az agyamat, hogy miként működik. Néhány évvel ezelőtt autóval mentünk valahová, már nem is emlékszem, hogy hova, és nem is lényeges a történet szempontjából. A lényeg az, hogy Dávid, a nagyobbik fiam, kérdezett valamit, hogy mik azok a valamik a kertek kapui mellett. Már arra sem emlékszem, hogy mit is kérdezett pontosan.

Mivel nem tudtam mire gondol, elkezdtem gondolkozni rajta, hogy mi is lehet az. Egyszer csak azt vettem észre, hogy az agyamban képek pörögnek, és egy henger alakú tárgyat próbálok elhelyezni mindenféle kapuk képei mellett, hátha egyszer csak meglátom, hogy mi lehet az, vagyis beugrik. Nagyon érdekes megfigyelés volt. Úgy érzékeltem, hogy lelassul az idő, és kívülről figyelem a fejemben zajló folyamatot, mint egy filmet -- kockáról kockára.

Nos, visszatérve a jelen szituációhoz a "market" szóra nekem egy supermarket képe jelent meg lelki szemeim előtt. Például egy ilyen:

A Coco supermarket Ubudban

Itt aztán sok mindent lehet kapni -- de pandanlevél kivonatot nem :(

Valamiért a "közönséges" piac (: forum vulgaris :) képe már emlékezetem mélyebb rétegeibe süllyedt, és ezért nem aktivizálódott olyan könnyedén.

Az ubudi piac, ahol végre kaptam pandan kivonatot

Egyszóval kapom is magamat, és kiszaladok a piacra. Mi sem természetesebb, hogy pontosan tudom hol van, hiszen első teendőim között szerepelt, hogy ott körülnézzek. Ez most jól jön, nem kell kérdezősködnöm. Nem is nagyon lenne időm, mert egy óra múlva indulok is tovább a tengerpartra.

Na tessék, itt is hengeres formát kell keressek. Ismét pörögnek a képek az fejemben, a fényképről ismert képet próbálja az agyam rávetíteni asztalra, kosárba és egyéb helyekre. Mégsem veszem észre azonnal, mert nekem jóval szemmagasság alatt helyezkedik el egy fa rekeszben, sok más kacat között. Felülről nézve meg nem egyészen úgy néz ki, ahogy várom. Pedig már képről azt is tudom, hogy kellene kinéznie -- csak nem felülről. :)

De azért nem sokáig kell keresnem a forrását. Bőséges mennyiségben dobálják utánam. Először csak két flakonnal akarok venni, aztán végül 8 lesz belőle.

Az egyikféle pandanlevél kivonat

Persze, hogy mennyi pandanlevelet látott valójában, azt nem tudom. Az "Artifisial" szó az összetevők többjének is jelzőjeként némi "gyanakvással" tölt el.

1 megjegyzés:

  1. Ismét egy hamisítatlan Miklós elmefuttatás :-)))

    Nekem tetszik.

    Az a palacsinta pedig olyan, mintha pisztácia fagylalttal keresztezték volna :-)))
    Dávid már tervezgeti, hogy itthon sütögetünk hasonlót. Persze csak majd akkor, ha megérkezik a hozzávaló zöldítő...

    Andris azt üzeni, hogy SZIA PAPI!!!!!!!!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés

Üzennél Miklósnak? Itt megteheted.